A sci-fi rajongók lapja
Régóta foglalkoztatott az ötlet, hogy a nagyobb sci-fi írók legjobb műveit egy helyen elérhetővé tegyem. Douglas Adamstől Isaac Asimovig. Végre megvalósult az ötlet. Reményeim szerint késöbb nem csak kisregények, hanem kevésbé ismert sci-fi novellák is elérhetővé válnak az oldalon.
Arthur C Clark:
Minehead városában (Somerset, Anglia) született,
s már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért. Általános és
középiskoláit elvégezve 1936-ban Londonba költözött, ahol
közhivatalnokként helyezkedett el. Már egészen korán, az
iskolaújságokban publikálni kezdett, a legkülönbözőbb környezetekben
játszódó kalandos történeteket írt. Hamarosan felfedezte a science
fiction világát, s hamarosan sci-fi rajongói klubok magazinjaiban
kezdett publikálni. Bemutatkozó írása, az Utazzon dróton! a teleportáció
- tárgyak és emberek rádióhullámok formájában való utaztatása távoli
helyekre - lehetségességét boncolgatta szatirikus hangvételben.
A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált,
egy új találmány, a radar kezelésére oktatta a katonákat. Leszerelését
követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatokat szerezve
fizikából és matematikából, amely témából 1945-ben doktorált. Tagja,
majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet
játszott nemcsak Nagy-Britanniában, de az egész világon az űrkutatás és
az űrhajózás népszerűsítésében.
Ezzel egy időre tehető Clarke profi íróként történő bemutatkozása is:
1946-ban az Astounding Science Fiction nevű amerikai lap megvette
közlésre Kibúvó című novelláját. Ez az emberi faj fejlődését aggódó
szemekkel figyelő idegenek üzenetváltásából áll, a végén egy meglepő
csavarral. A humoros csattanó írói eszközét a későbbiekben is
előszeretettel alkalmazta „egyperceseiben”.
Az 1950-es évek elején megjelent első regényei (Prelude to Space, The
Sands of Mars, Islands in the Sky) azonban ebből a humorból semmit nem
mutattak, alig nevezhetők többnek áttetsző irodalmi köntösbe bújtatott
ismeretterjesztésnél. Annak azonban rendkívül érdekesek. Az első egy
kétlépcsős űrhajó megépítéséről szól, amellyel az ember végre eléri a
Holdat.
A visszatérő egység egy vitorlázva leszálló űrrepülőgépet vizionál. A
második (e korai művek közül az egyetlen, amely magyarul megjelent A
Mars titka címmel) a vörös bolygó meghódításáról szól, melynek során
növényi és állati életet is felfedeznek, és a Phobos begyújtásával
tervezik fölmelegíteni az égitestet, hogy alkalmassá váljon a tömeges
kolonizációra. A harmadik egy vetélkedőn űrutazást nyert fiút kísér el
egy Föld körül keringő űrállomásra, mely két másik hasonló szerkezettel
együtt geostacionárius pályán kering, többek közt telekommunikációs
célokat szolgálva.
Az 1948-ban írt, majd 1951-ben publikált Az őrszem című elbeszélésben a
Holdon idegen eredetű tárgyat találnak. Ez másfél évtizeddel később
csírájául szolgált a Stanley Kubrickkel közösen kidolgozott 2001.
Űrodisszeiának, amely mérföldkővé vált úgy a science fiction irodalom,
mint a science fiction film történetében. Clarke életművében ezzel a
novellával jelentkezett először az a metafizikai vonulat, amely az
emberiség jövőjében az istenképet nagy hatalmú idegen lényekkel
helyettesíti. Kitűnő példa erre az 1953-ban megjelent A gyermekkor vége
című regény. Ebben segítő szándékú földönkívüliek érkeznek bolygónkra,
de jobbító terveiket kis híján meghiúsítja, hogy külsőre az emberi
hiedelemvilág ördögeire emlékeztetnek. Mindenképpen itt említendő még
két világhírű novella, az Isten kilencmilliárd neve (Riadó a
Naprendszerben), illetve A csillag. Az előbbi tibeti szerzetesekről szól,
akik egy szuperszámítógép segítségével akarják megfejteni a Mindenható
valamennyi nevét, mert az drámai változásokat hozna el az Univerzumban,
utóbbi pedig egy expedíció története a betlehemi csillaghoz, amely
kideríti, hogy az valójában egy szupernóva volt, és egy egész
civilizációt törölt el. Mindkét elbeszélés elnyerte a téma
legrangosabbnak számító angolszász díját, a Hugót.
Miután az 1960-as évek nagy részét ismeretterjesztő könyvek írásával
töltötte, majd a 2001. Űrodisszeia sikere visszavonzotta Clarke-ot az
sci-fihez. Ez egyben máig a legismertebb műve. Az Űrodisszeia film
ötlete már 1964-ben felmerült Stanley Kubrickben. Ötletével felkereste
Clarke-ot, majd hamarosan elkezdték közösen írni a film forgatókönyvét.
Emellett Clarke párhuzamosan a regényt is írta. A filmet 1968-ban
mutatták be, az akkori közönség azonban értetlenül állt a film előtt,
néhány héten belül kikerült a mozikból. Azóta azonban kultuszfilm lett.
A regény csak néhány hónappal a filmbemutató után jelent meg.
Az ekkor már világhírű szerző következő regénye, a Randevú a Rámával
nemcsak bestseller lett megjelenése évében, 1973-ban, de a kritikusok is
elismerték értékeit: több mint fél tucat nemzetközi díjat söpört be
szerte a világon. Ez az ambiciózus történet egy óriási, idegen űrhajó
felfedezéséről szól, ami az emberiséggel mit sem törődve halad át a
Naprendszeren, olyan küldetést teljesítve, mely alapjaiban rengeti meg a
Föld népeinek vallási és természettudományos világképét.
Az 1975-ös Birodalmi Föld újabb forradalmi újításokat hozott Clarke
prózájában, ezúttal társadalmi kommentárok formájában. Teljes
egyenjogúságot hirdet faji hovatartozástól és nemi orientációtól
függetlenül, de figyelmeztet a klónozás etikai veszélyeire is.
Az 1979-ben megjelent Az éden szökőkútjai az űrlift tudományos elméletét
propagálta, mely olcsóbb alternatívával válthatná ki a pazarló rakétás
űrutazást. A könyv végére megépül egy gigantikus űrállomás is, ami
valóságos gyűrűként öleli körül a Földet, egész bolygónyi embernek
szolgáltatva új otthont. Rajongói nagy döbbenetére Clarke bejelentette,
hogy ez az utolsó regénye, de szerencsére ezt az ígéretét nem tartotta
be.
Az 1980-as évek elejének eredményei az űrkutatás terén arra sarkallták,
hogy újragondolja és folytassa a „2001” történetét. A 2010. Második
űrodisszeia is megfilmesítésre került, majd idővel két további kötet is
napvilágot látott, cselekményét 2061-be, illetve 3001-be helyezve.
A szerző egészségi állapota azonban romlani kezdett. Egy ifjúkori
fertőzés szövődményeként fokozatos izomsorvadással járó súlyos
idegrendszeri betegség alakult ki nála, amely idővel tolószékbe
kényszerítette, és jelentősen rontotta munkabírását is. 1956-tól kezdve
egyre több idejét töltötte a második otthonának tekintett Ceylon
szigetén (ma Sri Lanka), és a diagnózist követően mindinkább
visszavonult ide a világtól. Írói ötletei szerencsére korántsem apadtak
el, azonban kidolgozásukra már nem maradt energiája. Ennek tudható be,
hogy 1988-tól kezdve csaknem minden könyvéhez társszerzők segítségét
vette igénybe.
Mindig a megbékélés ügyét propagálta hányatott sorsú választott
hazájában, amiért 1994-ben még Nobel-békedíjra is felterjesztették.
Később pedig egy rendkívül csúnya, ám végül teljességgel alaptalannak
bizonyuló pedofília-vád hercehurcáit követően 2000-ben az angol királynő
lovaggá ütötte.
Kezdetben a NASA mérnökével, Gentry Lee-vel dolgozott együtt, így
született meg a Randevú a Rámával három folytatása, valamint a magyarul
is olvasható Bölcső. Az ezredfordulón sikerült végre azt az ideális
kollégát megtalálnia, aki maximálisan osztotta világnézetét és a
tudomány iránti elkötelezettségét, Stephen Baxter személyében. Ez a már
saját jogán is világhírű angol sci-fi író megtiszteltetésnek vette az
idős mester felkérését, együttműködésük négy kötetet eredményezett,
köztük az Űrodisszeiákra reflektáló Időodisszeia-trilógiát (Az Idő Szeme,
Napvihar, Elsőszülöttek). [1]
Nevét viseli az Arthur C. Clarke Foundation, az Arthur C. Clarke-díj,
valamint a 4923 Clarke kisbolygó.
Művei
Sci-fi
* 1951. Prelude to Space
* 1951. The Sands of Mars – A Mars titka (Bp., 1957)
* 1952. Islands in the Sky
* 1953. Against the Fall of Night
* 1953. Childhood's End – A gyermekkor vége (Bp., 1990; 2008
cenzúrázatlan, bővített kiadás)
* 1953. Expedition to Earth
* 1955. Earthlight – Földfény (Bp., 1992)
* 1956. Reach for Tomorrow
* 1956. The City and the Stars – A város és a csillagok (Bp., 1979)
* 1957. Tales from the White Hart
* 1957. The Deep Range – Mélység (Bp., 1994)
* 1958. The Other Side of the Sky
* 1959. Across the Sea of Stars
* 1961. A Fall of Moondust – Holdrengés (Bp., 1973)
* 1962. From the Ocean, From the Stars
* 1962. Tales of Ten Worlds
* 1963. Dolphin Island – Delfinek szigete (Bp., 1980)
* 1965. Prelude to Mars
* 1967. The Nine Billion Names of God – Isten kilencmilliárd neve (antológia)
* 1968. 2001: A Space Odyssey – 2001. Űrodisszeia (Bp., 1973, 1994)
* 1968. The Lion of Comarre & Against the Fall of Night – Komarra
oroszlánja / Mielőtt leszáll az éj (két kisregény)
* 1972. Of Time and Stars
* 1972. The Wind from the Sun
* 1973. Rendezvous with Rama – Randevú a Rámával (Bp., 1981, 2004)
* 1975. Imperial Earth – Birodalmi Föld (Bp., 1992)
* 1979. The Fountains of Paradise – Az éden szökőkútjai (Bp., 1993)
* 1982. 2010: Odyssey Two – 2010. Második űrodisszeia (Bp., 1985)
* 1983. The Sentinel – Az őrszem (Bp., 1995) (antológia)
* 1986. The Songs of Distant Earth – A távoli Föld dalai (Bp., 1990)
* 1988. 2061: Odyssey Three – 2061. Harmadik űrodisszeia (Bp., 1990)
* 1988. A Meeting With Medusa – Találkozás a Medúzával
* 1988. –Gentry Lee Cradle – Bölcső (Bp., 1993)
* 1989. –Gentry Lee Rama II
* 1990. –Gregory Benford Beyond the Fall of Night
* 1990. Tales From Planet Earth – Mesék a Földről (Bp., 1996) (antológia)
* 1990. The Ghost from the Grand Banks – A Nagy Zátonyok kísértete (Bp.,
1995)
* 1991. More Than One Universe
* 1991. –Gentry Lee The Garden of Rama
* 1993. –Gentry Lee Rama Revealed
* 1993. The Hammer of God – Isten pörölye (Bp., é.n.)
* 1996. –Mike McQuay Richter 10
* 1997. 3001: The Final Odyssey – 3001. Végső űrodisszeia (Bp., 1999)
* 1999. –Michael P. Kube-McDowell The Trigger
* 2000. –Stephen Baxter The Light of Other Days
* 2004. –Stephen Baxter Time's Eye – Az Idő szeme (Bp., 2006)
* 2005. –Stephen Baxter Sunstorm - Napvihar (Bp., 2007)
* 2007. –Stephen Baxter Firstborn
Egyéb
* 1962. Profiles of the Future – A jövő körvonalai (Bp., 1968, 1969)
* 1963. Glide Path
* 1972. The Lost Worlds of 2001 – 2001 elveszett világai (Bp., 2004)
* 1984. Ascent to Orbit
* 1988. Astounding Days
Clarke novellái közül számos magyar fordításban is megjelent az
Univerzum és a Galaktika számaiban.
Film
* 1964–1968: 2001: A Space Odyssey – 2001: Űrodüsszeia
* 1980–1984: 2010: The Year We Make Contact – 2010. A kapcsolat éve
* 2000: Rendezvous with Rama ([1])
Ajánlott oldalak:
Napijótettem Ezigaz Netezek Őrültekháza Surfbarok NyusszMjuz SoulRabbit Otthonunk GaldoMusic Hosszúszőke Nyugtatógondolatok Micikeblogja Szerelmesblog Nempiti blog Nempite blog
© 2007 Horváth Viktória