scifi.site90.com

                 

                  A sci-fi rajongók lapja

 

Dragon screenshot

Régóta foglalkoztatott az ötlet, hogy a nagyobb sci-fi írók legjobb műveit egy helyen elérhetővé tegyem. Douglas Adamstől Isaac Asimovig. Végre megvalósult az ötlet. Reményeim szerint késöbb nem csak kisregények, hanem kevésbé ismert sci-fi novellák is elérhetővé válnak az oldalon.

 

Arthur C Clark:

tovább az író műveihez>>>

 

 

 

 

 

 

Minehead városában (Somerset, Anglia) született, s már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért. Általános és középiskoláit elvégezve 1936-ban Londonba költözött, ahol közhivatalnokként helyezkedett el. Már egészen korán, az iskolaújságokban publikálni kezdett, a legkülönbözőbb környezetekben játszódó kalandos történeteket írt. Hamarosan felfedezte a science fiction világát, s hamarosan sci-fi rajongói klubok magazinjaiban kezdett publikálni. Bemutatkozó írása, az Utazzon dróton! a teleportáció - tárgyak és emberek rádióhullámok formájában való utaztatása távoli helyekre - lehetségességét boncolgatta szatirikus hangvételben.

A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált, egy új találmány, a radar kezelésére oktatta a katonákat. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatokat szerezve fizikából és matematikából, amely témából 1945-ben doktorált. Tagja, majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott nemcsak Nagy-Britanniában, de az egész világon az űrkutatás és az űrhajózás népszerűsítésében.

Ezzel egy időre tehető Clarke profi íróként történő bemutatkozása is: 1946-ban az Astounding Science Fiction nevű amerikai lap megvette közlésre Kibúvó című novelláját. Ez az emberi faj fejlődését aggódó szemekkel figyelő idegenek üzenetváltásából áll, a végén egy meglepő csavarral. A humoros csattanó írói eszközét a későbbiekben is előszeretettel alkalmazta „egyperceseiben”.

Az 1950-es évek elején megjelent első regényei (Prelude to Space, The Sands of Mars, Islands in the Sky) azonban ebből a humorból semmit nem mutattak, alig nevezhetők többnek áttetsző irodalmi köntösbe bújtatott ismeretterjesztésnél. Annak azonban rendkívül érdekesek. Az első egy kétlépcsős űrhajó megépítéséről szól, amellyel az ember végre eléri a Holdat.

A visszatérő egység egy vitorlázva leszálló űrrepülőgépet vizionál. A második (e korai művek közül az egyetlen, amely magyarul megjelent A Mars titka címmel) a vörös bolygó meghódításáról szól, melynek során növényi és állati életet is felfedeznek, és a Phobos begyújtásával tervezik fölmelegíteni az égitestet, hogy alkalmassá váljon a tömeges kolonizációra. A harmadik egy vetélkedőn űrutazást nyert fiút kísér el egy Föld körül keringő űrállomásra, mely két másik hasonló szerkezettel együtt geostacionárius pályán kering, többek közt telekommunikációs célokat szolgálva.

Az 1948-ban írt, majd 1951-ben publikált Az őrszem című elbeszélésben a Holdon idegen eredetű tárgyat találnak. Ez másfél évtizeddel később csírájául szolgált a Stanley Kubrickkel közösen kidolgozott 2001. Űrodisszeiának, amely mérföldkővé vált úgy a science fiction irodalom, mint a science fiction film történetében. Clarke életművében ezzel a novellával jelentkezett először az a metafizikai vonulat, amely az emberiség jövőjében az istenképet nagy hatalmú idegen lényekkel helyettesíti. Kitűnő példa erre az 1953-ban megjelent A gyermekkor vége című regény. Ebben segítő szándékú földönkívüliek érkeznek bolygónkra, de jobbító terveiket kis híján meghiúsítja, hogy külsőre az emberi hiedelemvilág ördögeire emlékeztetnek. Mindenképpen itt említendő még két világhírű novella, az Isten kilencmilliárd neve (Riadó a Naprendszerben), illetve A csillag. Az előbbi tibeti szerzetesekről szól, akik egy szuperszámítógép segítségével akarják megfejteni a Mindenható valamennyi nevét, mert az drámai változásokat hozna el az Univerzumban, utóbbi pedig egy expedíció története a betlehemi csillaghoz, amely kideríti, hogy az valójában egy szupernóva volt, és egy egész civilizációt törölt el. Mindkét elbeszélés elnyerte a téma legrangosabbnak számító angolszász díját, a Hugót.

Miután az 1960-as évek nagy részét ismeretterjesztő könyvek írásával töltötte, majd a 2001. Űrodisszeia sikere visszavonzotta Clarke-ot az sci-fihez. Ez egyben máig a legismertebb műve. Az Űrodisszeia film ötlete már 1964-ben felmerült Stanley Kubrickben. Ötletével felkereste Clarke-ot, majd hamarosan elkezdték közösen írni a film forgatókönyvét. Emellett Clarke párhuzamosan a regényt is írta. A filmet 1968-ban mutatták be, az akkori közönség azonban értetlenül állt a film előtt, néhány héten belül kikerült a mozikból. Azóta azonban kultuszfilm lett. A regény csak néhány hónappal a filmbemutató után jelent meg.

Az ekkor már világhírű szerző következő regénye, a Randevú a Rámával nemcsak bestseller lett megjelenése évében, 1973-ban, de a kritikusok is elismerték értékeit: több mint fél tucat nemzetközi díjat söpört be szerte a világon. Ez az ambiciózus történet egy óriási, idegen űrhajó felfedezéséről szól, ami az emberiséggel mit sem törődve halad át a Naprendszeren, olyan küldetést teljesítve, mely alapjaiban rengeti meg a Föld népeinek vallási és természettudományos világképét.

Az 1975-ös Birodalmi Föld újabb forradalmi újításokat hozott Clarke prózájában, ezúttal társadalmi kommentárok formájában. Teljes egyenjogúságot hirdet faji hovatartozástól és nemi orientációtól függetlenül, de figyelmeztet a klónozás etikai veszélyeire is.

Az 1979-ben megjelent Az éden szökőkútjai az űrlift tudományos elméletét propagálta, mely olcsóbb alternatívával válthatná ki a pazarló rakétás űrutazást. A könyv végére megépül egy gigantikus űrállomás is, ami valóságos gyűrűként öleli körül a Földet, egész bolygónyi embernek szolgáltatva új otthont. Rajongói nagy döbbenetére Clarke bejelentette, hogy ez az utolsó regénye, de szerencsére ezt az ígéretét nem tartotta be.

Az 1980-as évek elejének eredményei az űrkutatás terén arra sarkallták, hogy újragondolja és folytassa a „2001” történetét. A 2010. Második űrodisszeia is megfilmesítésre került, majd idővel két további kötet is napvilágot látott, cselekményét 2061-be, illetve 3001-be helyezve.

A szerző egészségi állapota azonban romlani kezdett. Egy ifjúkori fertőzés szövődményeként fokozatos izomsorvadással járó súlyos idegrendszeri betegség alakult ki nála, amely idővel tolószékbe kényszerítette, és jelentősen rontotta munkabírását is. 1956-tól kezdve egyre több idejét töltötte a második otthonának tekintett Ceylon szigetén (ma Sri Lanka), és a diagnózist követően mindinkább visszavonult ide a világtól. Írói ötletei szerencsére korántsem apadtak el, azonban kidolgozásukra már nem maradt energiája. Ennek tudható be, hogy 1988-tól kezdve csaknem minden könyvéhez társszerzők segítségét vette igénybe.

Mindig a megbékélés ügyét propagálta hányatott sorsú választott hazájában, amiért 1994-ben még Nobel-békedíjra is felterjesztették. Később pedig egy rendkívül csúnya, ám végül teljességgel alaptalannak bizonyuló pedofília-vád hercehurcáit követően 2000-ben az angol királynő lovaggá ütötte.

Kezdetben a NASA mérnökével, Gentry Lee-vel dolgozott együtt, így született meg a Randevú a Rámával három folytatása, valamint a magyarul is olvasható Bölcső. Az ezredfordulón sikerült végre azt az ideális kollégát megtalálnia, aki maximálisan osztotta világnézetét és a tudomány iránti elkötelezettségét, Stephen Baxter személyében. Ez a már saját jogán is világhírű angol sci-fi író megtiszteltetésnek vette az idős mester felkérését, együttműködésük négy kötetet eredményezett, köztük az Űrodisszeiákra reflektáló Időodisszeia-trilógiát (Az Idő Szeme, Napvihar, Elsőszülöttek). [1]

Nevét viseli az Arthur C. Clarke Foundation, az Arthur C. Clarke-díj, valamint a 4923 Clarke kisbolygó.

Művei

Sci-fi

* 1951. Prelude to Space
* 1951. The Sands of Mars – A Mars titka (Bp., 1957)
* 1952. Islands in the Sky
* 1953. Against the Fall of Night
* 1953. Childhood's End – A gyermekkor vége (Bp., 1990; 2008 cenzúrázatlan, bővített kiadás)
* 1953. Expedition to Earth
* 1955. Earthlight – Földfény (Bp., 1992)
* 1956. Reach for Tomorrow
* 1956. The City and the Stars – A város és a csillagok (Bp., 1979)
* 1957. Tales from the White Hart
* 1957. The Deep Range – Mélység (Bp., 1994)
* 1958. The Other Side of the Sky
* 1959. Across the Sea of Stars
* 1961. A Fall of Moondust – Holdrengés (Bp., 1973)
* 1962. From the Ocean, From the Stars
* 1962. Tales of Ten Worlds
* 1963. Dolphin Island – Delfinek szigete (Bp., 1980)
* 1965. Prelude to Mars
* 1967. The Nine Billion Names of God – Isten kilencmilliárd neve (antológia)
* 1968. 2001: A Space Odyssey – 2001. Űrodisszeia (Bp., 1973, 1994)
* 1968. The Lion of Comarre & Against the Fall of Night – Komarra oroszlánja / Mielőtt leszáll az éj (két kisregény)
* 1972. Of Time and Stars
* 1972. The Wind from the Sun
* 1973. Rendezvous with Rama – Randevú a Rámával (Bp., 1981, 2004)
* 1975. Imperial Earth – Birodalmi Föld (Bp., 1992)
* 1979. The Fountains of Paradise – Az éden szökőkútjai (Bp., 1993)
* 1982. 2010: Odyssey Two – 2010. Második űrodisszeia (Bp., 1985)
* 1983. The Sentinel – Az őrszem (Bp., 1995) (antológia)
* 1986. The Songs of Distant Earth – A távoli Föld dalai (Bp., 1990)
* 1988. 2061: Odyssey Three – 2061. Harmadik űrodisszeia (Bp., 1990)
* 1988. A Meeting With Medusa – Találkozás a Medúzával
* 1988. –Gentry Lee Cradle – Bölcső (Bp., 1993)
* 1989. –Gentry Lee Rama II
* 1990. –Gregory Benford Beyond the Fall of Night
* 1990. Tales From Planet Earth – Mesék a Földről (Bp., 1996) (antológia)
* 1990. The Ghost from the Grand Banks – A Nagy Zátonyok kísértete (Bp., 1995)
* 1991. More Than One Universe
* 1991. –Gentry Lee The Garden of Rama
* 1993. –Gentry Lee Rama Revealed
* 1993. The Hammer of God – Isten pörölye (Bp., é.n.)
* 1996. –Mike McQuay Richter 10
* 1997. 3001: The Final Odyssey – 3001. Végső űrodisszeia (Bp., 1999)
* 1999. –Michael P. Kube-McDowell The Trigger
* 2000. –Stephen Baxter The Light of Other Days
* 2004. –Stephen Baxter Time's Eye – Az Idő szeme (Bp., 2006)
* 2005. –Stephen Baxter Sunstorm - Napvihar (Bp., 2007)
* 2007. –Stephen Baxter Firstborn

Egyéb

* 1962. Profiles of the Future – A jövő körvonalai (Bp., 1968, 1969)
* 1963. Glide Path
* 1972. The Lost Worlds of 2001 – 2001 elveszett világai (Bp., 2004)
* 1984. Ascent to Orbit
* 1988. Astounding Days

Clarke novellái közül számos magyar fordításban is megjelent az Univerzum és a Galaktika számaiban.

Film

* 1964–1968: 2001: A Space Odyssey – 2001: Űrodüsszeia
* 1980–1984: 2010: The Year We Make Contact – 2010. A kapcsolat éve
* 2000: Rendezvous with Rama ([1])
 

 

 

Ajánlott oldalak:

 

Napijótettem Ezigaz Netezek Őrültekháza Surfbarok NyusszMjuz SoulRabbit Otthonunk GaldoMusic Hosszúszőke Nyugtatógondolatok Micikeblogja Szerelmesblog Nempiti blog Nempite blog

 

 

 

 

 

 

 

© 2007 Horváth Viktória